Rátérünk a szőrszín öröklésére, mintázatokra, szőrhosszra is. Szemszín eggyel bonyorultabb. Ki fogunk térni a főbb genetikai betegségekre is ami a norvég erdei macskákat érinti. 

ALAPOK

A DNS-ből épülnek fel a gének. A DNS egy kettős spirálból álló hosszú lánc (embernél 3,2 billió bázisból áll), ahol két bázis pár (adenin-timin, citozin-guanin) van egymással szemben. A kezdőbetűjükkel jelöljük őket.

A-T

T-A

G-C

T-A

Mivel a kettős spirál szálain a szemben levő bázisok kiegészítik egymást, így mindkét szál külön-külön is magában hordozza a teljes genetikai információt. A sejt osztódásakor a kettős spirál szétválik, és a pár másik, hiányzó fele szintetzálódik:

A-         T szintetizálódik

T-         A szintetizálódik stb

G-        C

T-         A

Így tudja sejt osztódással ujraalkotni önmagát. 

A gének a bázisok olyan sora, amely egy tulajdonságot meghatároz: az összesen 3,2 billió bázispárból kb párzezer párből áll. 

Egy gén több tulajdonságra is hathat (pl zöld szemszín és egy gyomorenzim). 

A gének kromoszómákba rendeződnek (orsószerűek) , embereknek 46 kromoszómájuk van, egyből 23 apától, 23 pedig anyától származik 

A petesejt és spermiumsejt esetén nem szintetzálódott a bázispár másik fele, a DNS spirál nem kettős. Majd találkozásukkor válik kettőssé, teljessé, és új egyed létrejött. 

A génjeink felét így apától, a másik felét anyától kapjuk. Az egypetéjű testvérek DNS-e 100%-ban egyforma, a testvérekké 50%-ban. 

Mi törzénik, ha apától barna hajszínt, anyától szőkét öröklök? Barna hajú leszek. Ez azért van, mert a szőke hajhoz mindkét szülőtől szőke hajszin-gént kell örököljek, mert a szőke recesszív gén. Egy gén lehet domináns vagy recesszív. Ha egy gén recesszív, akkor mind két szülőtől kell örököltem, hogy látszódjon. A recesszív gént kis betűvel jelöljük (jelen esetben a) míg a dominánsat naggyal (A).  Például a barna haj domináns gén, apám akkor is barna hajú ha egy szőke és egy barna génnel rendelkezik - Aa, de természetesen rendelkezhet két barnával is - AA. Tegyük fel, hogy jelen esetben apának van szőke génje Aa, de az nem jelenik meg a kinézetében, mert csak egy van belőle, akkor arról beszélünk, hogy szőke-hordozó. Apa tehát Aa, anyám aki szőke aa) Ha én szőke lettem a fenti példában biztos lehetek benne, hogy apám hordozza a szőkét is, és én tőle a recesszív szőkét kaptam, anyától pedig csak a szőke kapható, és anyához hasonlóan én is  aa lettem. 

Ha két egyforma génnel renelkezik valaki, akkor homozigóta (én, anya aa), ha különböző génekkel, akkor heterozigóta (apa Aa). A megjelent tulajdonságot (jelen esetben apa barna haját) fenotipusnak hívjuk, míg a genetikait genotípusnak (apa genetikája barna-szőke Aa). 

A macskák esetében 38 kromoszóma van, kb. 20 ezer gén, és ebből kettő szőrszín-gén van, de a szőr színét, hosszúságát, mintázatát sok más gén isbefolyásolja. 

Domináns/Recesszív szőr gének macskánál (bal oldalt a domináns)

Fekete - Kék

Csokoládé - Lila, fahéj (nincs norvég erdeinél)

Vörös - Krém

Fehér - Minden más szín

Fekete teknőc ill tricolor - Kék teknőc

Ezüst - Nem ezüst

Nincs fakulás - Amber/Borostyán

Rövid szőrű - Hosszú szőrű

Egyenes szőrzet - Göndör szőr (Rex)

Bármennyire hihetetlen, macskáknak csak két szőrszín pigmentjük van: a vörös és a fekete. Phaeomelanin a vörös színt adja, és  eumelanin a feketét. Az összes többi színt a pigmentek kinézete (foltosodása, higítása, elhelyezkedése) adja. Nagyon fontos megérteni, hogy a macska szőrszínét így nagyon sok gén összjátéka befolyásolja.

A vörös/fekete lókuszt o-betűvel jelöljük (orange), ahol a nagy O a domináns vöröst jelöli, a kis o pedig a recesszív feketét. (fekete mindig recesszív a vöröshöz képest)

Az X kromoszóma és a szín

Véletlenszerűen ez a lókusz, ami a pigmentet szabályozza a női nemi kromoszómán van, azaz az X kromoszómán. 

A  kiscica nemét emberhez hasonlóan a nemi kromoszóma határozza meg. XX a nőstényt, nőt jelöli, azt jelenti, hogy anyjától és apától is X kromoszómát kapott. A kandúrok illetve férfiak XY kromoszómákkal renelkeznek. Anyjuktól csak X kromoszómát kaphattak, apjuktól  viszont Y kromoszómát kaptak. 

A kandúr így csak egy X kromoszómával rendelkezik, így a kandúr vagy vörös (OY) vagy fekete (oY).

A nőstény viszont lehet vörös és fekete egyszerre (Oo) azaz teknőc. Ha teknőc, akkor a X kromoszóma pigmentje inaktiválódik valamikor a magzati fejlődés során és így létrejön egy mozaikmintázat (más állatokhoz hasonlóan) . A nőstény természetesen  lehet csak vörös (OO) csak fekete is (oo)